Az akác fa származása

Az akácfát Jean Robin francia kertész hozta be Európába 1601-ben, hazánkba a 18. században telepítették be, az akkor komoly gondokat okozó futóhomok megkötésére. Ezt a feladatot az akác el is végezte, később pedig magas fűtőértéke és tartós faanyaga miatt vált közkedvelt növénnyé. Azóta Magyarország akácfa nagyhatalommá nőtte ki magát, Európa akácerdeinek több mint fele hazánkban található.

 A fő problémát az jelentette, hogy csakúgy, mint a burgonya, a paradicsom, vagy a kukorica, ez is az amerikai kontinensről származik, tehát Európában nem őshonos. Az Európai Unió által hozott jogszabályok szerint az akácfa terjedését – invazív természete miatt – meg kell akadályozni. Ezen álláspont szerint, a gyomnövényként beállított akác kiszorítja a természetes fajtákat (tölgy, bükk, kőris, nyárfa), így veszélyezteti a pannon erdők biológiai diverzitását.

Az akácban rejlő lehetőségek – cáfolják, hogy felesleges volna!

A másik tábor, bár részben elismeri az Európai Unió által képviselt álláspontot, az akácfának jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít, figyelembe veszi az abban rejlő lehetőségeket. A kiindulópont az, hogy megfelelő gazdálkodással, ésszerű szabályozással, odafigyeléssel az akác nemcsak, hogy kordában tartható, de olyan ökológiai és gazdasági szerepe van, ami indokolja a hazai állomány megvédését. Mivel egy rendkívül alacsony igényű fajról beszélünk, az akácfa jó megoldást nyújt az elsivatagosodás, a talajerózió problémájára, akár olyan környezetben is, ahol más fafajták nem tudnak gyökeret verni (szikes, homokos területek). Figyelembe kell venni, hogy az akácerdők jelenleg is jó élőhelyéül szolgálnak számos állatfajnak, így ökológia szempontból kiirtásuk nem vállalható. Jól alkalmazható sáverdők kialakítására, amelyek sajnos az EU-s mezőgazdasági pályázati rendszer következményében egyre jobban kiszorulóban vannak.

Az akácfa és a gazdaság kapcsolata

Gazdasági szempontból is indokolt akácerdeink megvédése. Az hazai méztermés bevételeinek nagyobb részét a – szintén hungarikumnak kikiáltott - akácméz adja. Ez a 12-13.000 tonna méz nemcsak, hogy rendkívül jó minőségű, és exportképes termék, de jóval magasabb áron értékesíthető, mint az egyszerű vegyes méz. Magas fűtőértéke miatt rendkívül közkedvelt tüzelő, ellenálló faanyaga pedig hosszú ideje szolgáltat remek alapanyagot mezőgazdasági támrendszerek, karók, cölöpök készítéséhez. Az elmúlt időszakban ráadásul megjelentek az olyan magas hozzáadott értékű termékek a piacon, mint a hossztoldott teraszdeszkák (minőségében vetekszik az ökológiailag vállalhatatlan, trópusi egzotákból készült burkolatelemekkel), a gyönyörű akácfa játszóterek, stb.

Összességében kijelenthetjük, hogy az akácfának csakúgy, mint számos más, egyéb kontinensről érkező növénynek - megfelelő gazdálkodás mellett – van helye hazánkban – és kiváló építészeti jellemzőinek köszönhető otthonunkban is.