A Fehér Akác jellemzői
A Fehér Akác (robinia pseudoacacia), egy Észak-Amerikából származó fafaj. Kiváló fizikai jellemzői (keménység, szilárdság, kopásállóság) valamint a faanyagában található természetes védővegyületek (csersavak, robinetin vegyületek) kiemelik a kültéren használatos faanyagok szürke tömegéből. Tartóssága Európa-szerte egyedülálló, minőségében csak a legmagasabb árkategóriába tartozó trópusi fafajok veszik fel vele a versenyt. Hazánkban széles körben ismertnek mondható az a tény, hogy az akácfa oszlopok, szőlőkarók, kerítésdeszkák meglehetősen hosszú élettartammal bírnak, így használatuk igen gazdaságos.
Azonban a piacon – jellemzően a nemzetközi barkácsáruházakon keresztül – jelen vannak olyan, akácfaként feltüntetett termékek, melyeknek nem sok köze van az általunk ismert fafajhoz. Ezek a termékek nem Fehér Akácból készülnek, hanem Ázsiában és Ausztráliában őshonos fajokból. A két legelterjedtebb faj az Acacia Mangium és az Acacia auriculiformis. Ahogyan a nevükből is látszik, ezek a fajok rokoni kapcsolatban állnak az általunk ismert Fehér akáccal, mindannyian a Leguminosae családba tartoznak. A probléma áthidalására a következő megoldást találták: a Fehér Akácot külföldön nem acacia, hanem robinia néven emlegetik (a névadó Jean Robin francia kertész, ő hozta be a növényt Európába). Magyarországon azonban, mivel az akác megnevezés az elfogadott, rendkívüli könnyűséggel keverhetőek össze az ázsiai fajták a hungarikummá választott akácfával.
Vizsgáljuk hát meg, hogy milyen eltérések vannak a fajok között!
Az első, talán legszembetűnőbb különbség a faanyagok sűrűségében keresendő. A hazai Fehér Akác 780-850 kg-os súllyal rendelkezik köbméterenként (12-18%-ra szárítva), míg ázsiai rokonai csak 550-650 kg-mal. Találkoztunk már hihetetlenül könnyű, akácként hirdetetett teraszdeszkákkal is, 4-500 kg/m3-es súlyban is… Kopásállóságuk is elmarad az általunk ismert fafajétól. Nem rendelkeznek olyan erős védővegyületekkel, mint a Fehér Akác, így a gombák, rovarok könnyebben tesznek kárt bennük. Jellemzően Vietnámban. Malajziában, Ausztráliában, Indonéziában és Pápua Új-Guineában vannak jelen nagyobb állományban, de gyors növekedőképességük, és szívósságuk miatt egyre több ázsiai ország telepíti be őket erdősítés céljából. Jellemzően óriási ültetvények formájában termesztik, legtöbbször tarvágott őserdők helyére. Külön érdekesség, hogy ezek a fajok voltak az elsők, amiket ipari célokból génmanipuláltak. A hibridek magas kihozatalú erdőket alkotnak, így a faanyaguk is meglehetősen olcsó.
A két rokonfaj, illetve hibridjeik legnagyobb felhasználási területe a papír-, és furnérlemez gyártás, de használják ablakgyártáshoz, beltéri padlók, és bútorok készítéséhez is. A problémát az jelenti, hogy az elmúlt években dömpingszerűen érkeznek a gyengébb minőségű, kültéri felhasználásra szánt, a Fehér Akác hírnevére rájátszó termékek. A csomagoláson akácfa felirat szerepel, de a vásárlókat túlnyomórészt nem tájékoztatják arról, hogy ez az akácfa a világ másik pontjáról érkezett hozzánk, ráadásul minőségileg sem a megszokott szintet nyújtja. Így a vásárló, tudta nélkül egy olyan „akácfa” terméket vásárol, amely egyáltalán nem rendelkezik a vélt előnyökkel: tartóssága nem kiemelkedő, hiszen nem Fehér Akácból készült, nem magyar, ugyanis távol-keleti országokból származik, és legfőképpen nem természetbarát, hiszen a fél világot átutazva kerül otthonunkba. Ráadásul tapasztalataink szerint a termékek gyakran tartalmaznak szíjácsot (ez a fa legfiatalabb része, amely még erősen kitett a rovarok gombák pusztításának), ami tartóssági szempontból nem vállalható.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a hamisított akácfákat?
A kellemetlenségek elkerüléséhez jó módszer lehet, ha alaposan utánanézünk, honnan is származik a termék, illetve, hogy pontosan milyen fajta akácfából készült. A keresendő kifejezések a következők: Fehér akác, Black Locust, Robinia Pseudoacacia. Ha valaki még ezek után is kételkedik, helyezze UV fény alá a faanyagot! A Fehér Akác ilyen környezetben élénken világít! A bankjegygyártásban is használatos módszernél az akácfa sem tud jobbat…
Forrás:
Properties of acacia mangium planted in peninsular Malaysia ; Itto project on improving utilization and value adding of plantation timbers from sustainable sources in Malaysia – Project No. 306/04(01)
Krisnawati, H., Kallio, M. and Kanninen, M. 2011 Acacia mangium Willd.: ecology, silviculture and productivity. CIFOR, Bogor, Indonesia.
